Óra
Árfolyam
Naptár
földgömb
Image and video hosting by TinyPic
17 PONTBAN FINOMÍTANÁNAK A NOK-ON
 
 
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága módosításokat fogadott el a Nemzeti Otthonteremtési Közösségekről szóló törvényjavaslathoz.
 
A zömében egyértelműsítő, pontosító változtatások a többi között rögzítik:
 
-a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét
-a kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximálja, míg a licitekét annak 60 százalékában
-a közösség a tevékenységét - az előre megjelölt időtartamon túl - addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut
-a szervező Zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett NOK vagyonától
-ha a közösséget az előzetes megállapodástól számítva fél éven belül nem veszik nyilvántartásba, a lakásvásárló mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni neki a regisztrációs díjat
 
Az előterjesztő nevében Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a testület előtt azt mondta: a garanciális szabályok egyértelművé tételével kívántak eleget tenni az államfő által javasoltaknak. Mint mondta, ezt szolgálja:
 
- a jogi személyek működésének, felelősségének elhatárolása    egymástól
- a 3 százalékos tartalék-fenntartási kötelezettség egyértelműsítése
- a tevékenység fenntartása mindaddig, amíg minden tag lakáshoz   nem jut
 
Az ellenzéki felszólalók ezzel szemben úgy ítélték meg: nem kerültek be maradéktalanul a javaslatba az államfő által kért garanciák:
 
- Harangozó Tamás (MSZP) kijelentette:  a kisbefektetőket továbbra sem védi semmi, a konstrukció szerinte arról szól, hogy "az egyszerű kisember" fizet, míg a jobbmódú korábban, mások pénzéből jut lehetőséghez. A jogszabályt továbbra is "jogalkotással elkövetett korrupciónak" nevezte.
- Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormányoldali politikusok is pontosan tudják, hogy a közösségek bedőlhetnek, ezért nem állítanak mögé garanciát.
- Lukács László György (Jobbik) szintén a garanciákat kérte számon az előterjesztőn, és szerinte az államfő sokkal nagyobb volumenű változtatást tartott volna szükségesnek. Rákérdezett arra is, hogy a betétbiztosítás mennyiben drágítaná a konstrukciót.
 
Tuzson Bence a felvetésekre így reagált:
 
garancia például, hogy a szervező csődje nem érinti a közösség vagyonát
a források csak állampapírban vagy ingatlanba fektetve tarthatók
(Lukács László György kérdésére) az Országos Betétbiztosítási Alap banki betétek biztosítására jött létre, erre a struktúrára "nehéz lenne ráhúzni", saját biztosítási forma pedig csak nagy számú, több ezer közösség létrejötte esetén lenne képes fedezetet nyújtani
a rendszerbe kell építeni a biztosítékokat, személyi garanciákkal, jegybanki felügyelettel, megfelelő alaptőkével
 
Áder János visszaküldő levelében azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a NOK és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.
 
Az Országgyűlés házszabálya értelmében az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabályt a törvényalkotási bizottság tárgyalja, ahhoz csak ez a testület nyújthat be módosító javaslatot, valamint csak olyan részekhez, amelyeket a köztársasági elnök kifogásolt. Ezen túl csak a hatálybalépés módosítható. Ezt követően a Ház a törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslatáról vitázhat.
 
MTI // 2016.03.30
 
 
Ki pályázhat a CSOK-ra?
Az új szabályozás lehetővé teszi egyedülállók, mozaikcsaládok, együttélők és természetesen házaspárok lakáshoz jutását. Utóbbiak esetében három gyermek bevállalásával akár 10+10 milliós támogatás is elnyerhető új lakás vásárlásánál. A CSOK természetesen használt lakások vásárlásához, illetve meglevő bővítéséhez, tetőtér-beépítéséhez is igényelhető.
 
2016.03.29
 
 
 
Szocpol helyett CSOK
 

 

2015-ben indult útjára a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, amely 2016-ban jelentős változásokon esett át. Az új kiírás sokkal szélesebb körben biztosít lehetőséget a magyar családoknak, mint eddig bármikor. A korábbi szocpolokat is figyelembe véve soha nem lehetett korábban ilyen nagy összegű otthonteremtési célú állami támogatáshoz jutni.
 
2016.03.29

 

 

 

CSOK UTÁN ITT A NOK

 

 
Benyújtották a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényjavaslatot.
A kormány szerdán benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényjavaslatot az új lakóingatlanok építésének és vásárlásának ösztönzésére. Az otthonteremtési program új eleme nem érinti a lakástakarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik.
 

A javaslatban ismertetett konstrukció szerint a nokhoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt. A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint. Egy szervező több közösséget is működtethet. A tagok szervezési díjat fizetnek a cégnek    

A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.
 
A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint.
 
Az indoklás szerint a nok bevezetése lehetővé teszi a jelenlegi előtakarékossági konstrukciónál a hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás kiváltását.
 
Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet, ha a tag a kiválasztását követően a szerződésében meghatározott értéknél magasabb értékű új lakóingatlant vásárolna, a különbözetet az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell befizetnie.
 
Arra is van lehetőség, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag meglévő lakását megvegye, beszámítsa
 
A szervező felméri a rendelkezésére álló forrásokat, a szerződéses feltételeket, valamint az előtakarékosság meghatározott mértékét teljesítő tagokat, és a szabályzata szerinti rendszerességgel nyilvános kiválasztást tart. Itt választják ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Nyilvános kiválasztás a licit és a sorsolás, a szervező bármelyik vagy egyszerre mindkét módot is választhatja.
 
A kiválasztás során az élvez elsőbbséget, aki 20 százaléknál magasabb előtakarékossági befizetést és ennek mértékéhez igazodó szervezési díjfizetést vállalt, és azt teljesítette is; ez a licit. Ha több tag azonos mértékű előtakarékossági befizetést és szervezési díjfizetést teljesített, közöttük sorsolással döntenek a kiválasztásról.
 

 

A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább 10, legfeljebb 15 évig tart.

 

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleményében hangsúlyozta, a nokok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakástakarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak.
 
A lakástakarékpénztárak fontosak, de az ott összegyűjtött megtakarítást többnyire felújításra, korszerűsítésre, bővítésre használták. A kormány a lakástakarékpénztárakon keresztül a lakossági megtakarítások lakásfelújítás, illetve használtlakás-vásárlás célú felhasználását támogatja - írták. Megerősítették, hogy a lakástakarékpénztárak állami támogatása továbbra is biztosított, személyenként 30 százalékos mértékkel, évi maximum 72 ezer forint erejéig.
 
Kifejtik, hogy a környező országokhoz képest Magyarország jelentős lemaradásban van az új ingatlanok építésében, hiszen tízezer főre vetítve Lengyelországban átlagosan négyszer, míg Csehországban háromszor annyi új lakás épül, mint Magyarországon.
 
Megjegyzik azt is, hogy az otthonteremtési közösségek működésének átláthatóságát és biztonságát szigorú törvényi feltételek és erős MNB felügyeleti jogosítványok garantálják. A szervező zrt. tevékenységét az MNB mindvégig szigorúan felügyeli.
 
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, a kormány a részletszabályokat rendeletben rögzíti és a nokok már az idén megkezdhetik a működésüket - áll a közleményben.
 

 

MTI // 2016.03.17
 
Forrás: Ingatlanok.hu
 
 
 
 
 

   ÖN MEGBÍZIK A BANKOKBAN?

 

GfK felmérése szerint a bankok iránti bizalmunk igen alacsonynak mondható.
A magyar lakosság pénzügyi műveltsége a nemzetközi átlagnak megfelelő ugyan, a tényleges pénzügyi tudás azonban még nagyon messze van a kívánatostól. A felnőtt lakosság egyharmada nem tartja magát tájékozottnak pénzügyi kérdésekben, ugyanakkor negyedük nem bízik a bankokban, és ötből ketten inkább otthon tartják a pénzüket - derül ki a GfK felméréséből.

A GfK negyedévente készülő Retail Banking Monitor elemzése a válaszadók tájékozottságát, bankokkal szembeni bizalmát, hosszú távú pénzügyi céljait, a kockázat elfogadásának mértékét, a termékhasználatot, a digitális ügyintézést vizsgálja.

Háromból egy válaszadó mondta azt, hogy mielőtt pénzügyi döntést hoz, gondosan tájékozódik, így igyekszik a számára legmegfelelőbb döntést meghozni. Minden második felnőtt számára fontos, hogy biztosítással rendelkezzen, és szintén minden második válaszadó nyilatkozott úgy, fontos számára, hogy elérje a digitális pénzügyi csatornákat.

A GfK szakértői a pénzügyi tudatosság szempontjából öt csoportot hoztak létre, amelyekben az egyes szempontok más súllyal érvényesülnek. A két legnagyobb csoportot a két véglet alkotja: a megkérdezettek 27 százaléka úgynevezett haladó megtakarító, míg 24 százalékuk a pénzügyi ismeretek és attitűd alapján "tájékozatlan alacsony státuszú". A bankellenes beosztók és a bankpárti tanácsot igénylők részesedése 18-18, a tudatos kockázatkerülőké pedig 13 százalék.

A haladó megtakarítók csoportjába a lakosság kétötöde sorolható, egynegyedük pedig különösen tudatosan tájékozódik. Ők jellemzően magasabb végzettségűek, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, főként nagyvárosban és a fővárosban élnek.

A megkérdezettek egyharmada különösen megbízik a bankokban -- ők a bankpárti tanácsadást igénylők és a tudatos, kockázatkerülő csoport tagjai.

Schauermann Péter, a GfK pénzügykutatási szakértője szerint a pénzügyi tudatosság szempontjából az életkor nem számít, nagyon hasonló az ismeretszint a fiatalabb és idősebb személyek körében. Ellenben a végzettség és a lakóhely döntően befolyásolhatja az ilyen irányú tudatosság szintjét. A kutatási adatokból a szakember szerint látni azt is, hogy a pénzügyi műveltség szintje nem emelkedett érdemben az elmúlt öt évben.

A biztosításellenesség a lakosság körében mérsékelt, ami jó hír a biztosítók számára, annak ellenére, hogy az alacsony kamatok hatására a többség inkább otthon képez megtakarítást.

A kutatók a digitális csatornák használatának fejlődésére számítanak az elkövetkező években amiatt, hogy az ismeretek hiánya gátat jelent a bonyolultabb pénzügyi műveletek online intézésénél.

MTI // 2016.02.14

 


KÍVÁNCSI AZ INGATLANPIACI OPTIMIZMUS RÉSZLETEIRE?

 
A GKI Gazdaságkutató Zrt. reprezentatív felméréséből megtudhatja, hogy a mik a várakozások a szakemberek és a lakosság körében.
Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója a felmérést bemutató budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a felmérés alapján az irodapiac kivételével minden területen javultak a várakozások.
Egyebek mellett a csoknak köszönhetően a következő egy évben lakást vásárolni vagy építeni biztosan szándékozó háztartások száma 41 százalékkal, az ezt valószínűleg szándékozóké 18 százalékkal emelkedett a tavaly októberihez képest, ami hétéves csúcsot jelent.
 
Míg a vidéki területeken a várható áremelkedés mértéke csak kismértékben nőtt az előző megkérdezéshez képest (keleten 2 százalékra, nyugaton 4 százalék közelébe), Budapesten az átlagosan várt áremelkedés az egy negyedévvel ezelőtti 2,4 százalékról 6 százalék közelébe nőtt. Az új építésű lakások áraira a következő 12 hónapra vonatkozó prognózisok a korábbinál jóval erőteljesebb, 5-8 százalékos áremelkedésre utalnak.
 
Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások a következő 12 hónapban a vidéki régiókban erőteljesen javuló, a fővárosban és környékén lényegében stagnáló piaci helyzetet várnak az előző negyedévhez képest. A felmérés szerint ez a prognózis azonban nem jelent pesszimizmust, csak a közelmúltban erőteljesen felpörgött fővárosi piacon az optimizmus enyhe mérséklődését. A nyugat-magyarországi kilátások most is számottevően kedvezőbbek a kelet-magyarországiaknál.
 
A válaszadók nagy többsége szerint az év elején hatályba lépett lakáspolitikai intézkedések pozitívan hatnak a lakásépítésre, 36 százalék szerint jelentősen, 43 százalék szerint kissé növelik azt, és csak 21 százalék szerint nem lesz érdemi hatás 2016-ban. A hosszabb távú hatásról kissé jobban szóródnak a vélemények, de az összkép ebben az esetben is egyértelműen pozitív.
 
 
 
A kedvezményekre várhatóan a leggyorsabban a fővárosiak csapnak le, a rövid és a középtávú hatásokról kialakult véleményeket összevetve a budapesti piac tűnik a kormányzati intézkedések legnagyobb nyertesének.
 
A válaszadók szerint áremelkedést generálnak az intézkedések, 80 százalék szerint 2016-ban, kétharmaduk szerint hosszabb távon is áremelő tényezők.
 
Az ingatlanokkal foglalkozó cégek telekpiaci kilátásai az előző felméréshez képest Nyugat-Magyarországon jelentősen, de a másik két régióban is komoly mértékben javultak. A budapesti agglomeráció képviselői már az előző negyedévben is túlkeresletről számoltak be. A válaszadók az építési telkek piacán a fővárosban kétszámjegyű, de a vidéki körzetekben is 7-8 százalékos áremelkedést várnak a következő 12 hónapban.
 
Az irodapiaci kilátások harmadik negyedéve romlanak, jelezve, hogy a korábbi kirívóan derűlátó várakozások nem voltak teljesen megalapozottak. A piac a korábban gondoltnál lassabb ütemben fejlődhet, ugyanakkor a felmérés eredményei szerint Budapesten és környékén a kihasználtság tovább javult.
 
A fővárosra és környékére, illetve az ország egészére vonatkozó üzlethelyiség-piaci várakozások javultak, de az optimizmus nem terjedt ki a keleti országrészre, ott enyhén romló piaci helyzet várható.
 
A januári megkérdezés során 110 ingatlannal foglalkozó cég, illetve csaknem 1500 vállalat válaszolt, a lakossági minta pedig reprezentatív, ezerfős volt. A felmérés 2016-tól a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával készül.
 
MTI // 2016.02.13
 
 
 
             CSOK - ÚJ RENDELET 2.0 - HASZNÁLT LAKÁSRA

 

Az új lakások után most ismertetjük a használt ingatlanokra vonatkozó részleteket is a szerdán megjelent kormányrendelet alapján.
A használt lakások vásárlásához, bővítéséhez biztosított családi otthonteremtési kedvezményről (csok) megjelent kormányrendelet szerint egy gyerek után 600 ezer, két gyerek után 1 millió 430 ezer, háromnál 2 millió 200 ezer, négy vagy több gyerek esetén pedig 2 millió 750 ezer forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető.

A Magyar Közlönyben megjelent, csütörtöktől hatályos rendelet alapján lakás vásárlásánál az ingatlan vételára legfeljebb 35 millió forint lehet, és maximum 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.

A csokot a meglévő gyerekek után

életkori korlátozás nélkül igényelhetik a párok,
gyerekvállalásnál azonban feltétel:

a házasság megléte,
illetve, hogy a házaspár legalább egyike 40 év alatt legyen a kérelem benyújtásakor.
Fiatal házaspár két gyermekkel

A fiatal házaspárok legfeljebb két gyereket vállalhatnak használt lakás vásárlásánál vagy bővítésénél.

A rendelet előírja, hogy a kedvezmény a lakás vételárának megfizetésére vagy a meglévő lakás bővítésének bekerülési költségére használható fel. A kedvezményt házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik.

A támogatás szempontjából gyermeknek számít:

a magzat a várandósság betöltött 24. hetét követően,
a vér szerinti vagy örökbefogadott 20 év alatti eltartott,
illetve a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulóknál a korhatár 25 év.
A lakás hasznos alapterületének el kell érnie:

egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,
két gyermeknél az 50 négyzetmétert,
háromnál a 60 négyzetmétert,
négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.
Lakás bővítésének minősül a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése, ideértve a tetőtér-beépítést is.

Az igénylés feltétele, hogy:

az igénylő büntetlennek számítson,
ne legyen az adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása,
illetve igazolni kell, hogy az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő minimum 180 napja rendelkezik társadalombiztosítással (legfeljebb 30 nap megszakítással).
Az igénylőnek más lakásban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányada lehet, és vállalnia kell, hogy ő és az a gyermek, akire tekintettel a kedvezményt kérte 10 évig - a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig - a lakásban életvitelszerűen lakik. Az állam 10 évre jelzálogot jegyez be az ingatlanra.

Fiatal házaspár gyermekvállalása

A fiatal házaspár gyermekvállalásának teljesítésére (ami örökbefogadás is lehet) előírt határidő egy gyermeknél 4 év, kettőnél 8 év. Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást a határidőig vagy a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást kamatokkal kell visszafizetni.

Lakáscélú bankkölcsönnel rendelkezők a családi otthonteremtési kedvezményt a később született gyermekek után is igényelhetik, ennek összege gyerekenként 400 ezer forint, de ez a hitel törlesztésére kell fordítaniuk.

MTI // 2016.02.12

 
 

 

A használt lakások felől a kereslet az újak irányába mozdul el.

Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint átrendeződhet a lakáspiac az új családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatására.

A szakértő az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában kijelentette, hogy a kereslet eltolódhat a használt lakások piacáról az új lakások irányába.

Az elmúlt években nem nagyon épültek új ingatlanok. Legutóbb 2008-2009 körül épült 30-40 ezer új lakás, ami a szakértő szerint a magyar ingatlanpiac egészséges működéséhez szükséges, és ez az időszak most visszatérhet. Minden lehetőség adott a lakásépítési "boomra" - mondta.

Balogh László úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzetben sokan hiába keresnek új ingatlanokat, ezért nagy a beruházók felelőssége abban, hogy mielőbb megépítsék a hiányzó lakásokat.

 

Bemutatkozunk

 

   

                                                   

Bár Cégünk szinte új, az alapítók, valamint

gondosan megválogatott munkatársaink

tapasztalata 35 évre nyúlik vissza az

ingatlanértékesítésben....... 

 

Naptár
Időjárás
látogató térkép

Statisztika
látogató számláló